Szőlészet múltja
A balatonmelléki szőlőhegyek történetéről szóló írások gyakorta hivatkoznak a szőlőművelés római eredetére. Valóban, régészeti leletek és írott források egyaránt bizonyítják, hogy az egykori római birodalom területén, így Pannóniában is nagyjából azonos művelésű, azaz hegyoldalakon kialakított, lugasos rendszerű szőlőtermesztés folyt. A vidék virágzó szőlőtermesztése a török időkben is folytonos maradt, ami jól mutatja, hogy a vidék lakosságának ez időre szinte létalapjává vált a szőlő, amelynek művelésére, szüretelésére a pusztítás, menekülés évtizedeiben is vissza-visszatért a lakosság.
Nagyobb változás az 1880-as években pusztító filoxéravész után következett be, az államilag is támogatott szőlőtermesztés új műveléstechnikát és eszközváltást eredményezett, új szaporítási eljárás terjedt el, az oltványszőlő- termesztés.
Pincészetünk 1997-ben kezdte meg működését, kis családi borászatként. Az évek során fokozatosan fejlesztettük, szépítettük, de boraink kézműves jellegét, a tájra, a környékre jellemző ízeit, zamatait próbáltuk, próbáljuk mind a mai napig megőrizni, reméljük sikerrel. Talán ezt bizonyítja, hogy évről évre visszatérő vendégeink mellett, mindig akadnak hozzánk először betérő vendégek is akik aztán ha tehetik újra megkóstolják borainkat.
Pincészetünkhöz 12 hektár szőlőterület tartozik, mely részben saját tulajdon, részben bérelt terület. Saját termésünk mellé – a választék bővítése céljából – velünk évek óta kapcsolatban álló termelőktől szőlőt, és kisebb arányban bort is vásárolunk. A szőlő feldolgozása, és a borkészítés zömében hagyományos módon, az illatos fajták, és a palackozásra szánt tételek esetén reduktív módon történik. Nem célunk mustot spontán erjeszteni.
